Magyarország templomépítészete 1945–1964 között

Zorán Vukoszávlyev, Erzsébet Urbán
2016 Építés - Építészettudomány  
Második világháború utáni építészetünk építészettörténeti értékelése mind ez idáig kevéssé foglalkozott a templomépítészet kérdéskörével. Ennek teljes emlékanyagot átfogó értékelése még nem történt meg, alapvetően vázlatát sem adta meg még kritikai építészettörténet-írásunk. Nem meglepő mindez, hiszen összegző megállapításként kezelt axióma: az 1948-at követő politikai fordulat után 40 évig nem lehetett templomot építeni, a kivételesnek tekinthető esetek pedig legfőképp politikai propaganda
more » ... al jöttek létre. Ezt a vélekedést már a rendszerváltás környékén megindult társadalomtudományi és egyháztörténeti kutatások megkérdőjelezték, de az utóbbi negyedszázad építészettörténeti kutatásai még csak részleteiben írták felül. Stíluskritikai értékelésen alapuló átfogó kutatás a témában még nem történt. Hazai építészetünk második világháborút követő változásait alapvetően a modern építészet folytonossága mentén szokásos vizsgálni -ez a módszer követhető a két világháború között kibontakozó progresszív modern templomépítészet hatásaként is a vizsgált időszakban. Az alkotói megközelítés értékelésére hangsúlyt helyező kutatásunk a stíluskritikai értékelésekkel kibővülve jóval összetettebb és árnyaltabb képet nyújt: nemcsak a modern továbbélését, hanem a tradicionális stílusirányzatok mentén megjelenő, szintézist biztosító folyamatokat is elhelyezi az építészettörténet értékrendszerében. A második világháborút követő gyors politikai és társadalmi változások által létrejött, alapvetően egyházellenes közeggel jellemezhető mintegy 40 évből jelen tanulmány keretei között a legdinamikusabbnak jellemezhető első két évtizedet vizsgáljuk. Az 1945-1964 közötti időszak hazai templomépítészetének értékelése egy tendenciáiban jól körülhatárolható korszakot fog mutatni számunkra. Ennek természetesnek tűnő belső fordulópontja az 1956-os forradalmat követő politikai-társadalmi változás, de az egyházak ügye és a vallásosság kérdésköre csak egy évtizeddel később kerül nyugvópontra. A stíluskritikailag meghatározható határvonal hazai templomépítészetünkben is fordulatot hoz -építészalkotói megközelítésű elemzéssel bizonyítjuk e korszakhatár felállításának létjogosultságát, melyet építészeti tipológiai vázlatunk is alátámaszt a teljes emlékanyagot átfogó tanulmányunkban. 1 Kismarty-Lechner Jenő oktatási tevékenységén belül megjelenő templomtervezési gyakorlatokra kitekintést ad a BME Építészettörténeti Tanszék Rajzgyűjteménye kapcsán: Krähling János (et.al.): Architectural drawing and education -Principles to the evaluation of the historic plan collection at Budapest University of Technology and Economics. Architectura Hungariae 14 (2015) 1. 7-18. A II. világháború után az öt magyar építész programnyilatkozatának egyik aláírója: Fischer József (et.al.): Az építészet háború utáni feladatai Magyarországon. Tér és Forma 11 (1944-1945) 158-159. 2 Az építészetileg legjelentősebbnek tekinthető, két világháború közötti időszakban fogant terveiről lásd: Csáki Tamás: Modernitás, monumentalitás, liturgikus reform. Árkay Aladár és Bertalan templomai, templomtervei 1930 körül". Utóirat -Post Scriptum (A Régi -új Magyar Építőművészet melléklete) 8 (2008) 5. 37-41.
doi:10.1556/096.2016.44.3-4.4 fatcat:qj5a7ojuevdmtf3jv6xxmtoffq