Realizmus, mérséklet, tragédia

Gábor Illés
2019 Politikatudományi szemle  
Szűcs Zoltán Gábor: A politika lelke. A politikai realizmus elméleti és eszmetörténeti nézőpontból. Budapest, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2018.) Szűcs Zoltán Gábor A politika lelke című könyve a realista politikaelmélet hazai önreflexiójának első monográfiája.* Némileg mesterkélt megfogalmazásom azzal magyarázható, hogy a politikai realizmus mibenlétét, ahogy Szűcs is hangsúlyozza könyvében (41-44.), aligha ragadhatjuk meg kielégítően egy definíció segítségével. Sokkal inkább
more » ... kkal inkább bizonyos toposzok (például: a politika konfliktusos; az univerzális morális normák orientáló ereje korlátozott; az érzelmeknek és a szenvedélyeknek döntő szerepe van a politikában; a rend és a modus vivendi megteremtése nem lebecsülendő politikai teljesítmény; az ítélőképesség kiemelkedően fontos politikusi képesség; az emberek képességeik alapján egyenlőtlenek, stb.) különféle összekapcsolódásai alkotják a különböző realizmusokat. Mondhatnánk akár úgy is, Wittgensteintől kölcsönözve, hogy a realista politika elméleteket "családi hasonlóságok" kapcsolják össze (Wittgenstein, 1998: 67. §). Sokféle realizmus van tehát, illetve beszélhetünk a realizmus fokozatairól is (minél több realista toposzt integrál magába egy politikaelmélet, annál inkább realista). Ha elfogadjuk ezt a tág realizmusfelfogást, amelyet Szűcs alkalmaz, az 1990 utáni magyarországi politikaelméletnek gazdag realista tradíciója van. Szűcs könyve azzal hoz újdonságot a magyarországi politikaelméletbe, hogy megkísérli az említett előfeltevések egymáshoz való viszonyát szisztematikusan elemezni. Ez azzal a feltételezéssel jár együtt, hogy az egyes toposzok összekapcsolódása nem teljességgel esetleges, legalább bizonyos mértékig -ahogy Szűcs írja -"csomagban fogadjuk vagy utasítjuk el" őket (41.). Ezen törekvésében a kortárs angolszász politikaelmélet egyik aktuális tendenciáját követi, amelyet például William Galston, Andrew Sabl vagy Alison McQueen nevei fémjeleznek (lásd a 42-43. oldal áttekintő táblázatát). Azok közé tartozom, akik szerint a "fordítási munka", azaz a nemzetközi tudományos diskurzust aktuálisan foglalkoztató kérdések hazai politiakelméleti diskurzussal való megismertetése sem lebecsülendő intellektuális tevékenység. * Korábban készült már Szűcs és Gyulai Attila szerkesztésében egy, a realizmus eszmetörténetével foglalkozó tanulmánykötet (Szűcs-Gyulai 2016), illetve megemlítendő a Politikatudományi Szemle 2016/4. számának realizmussal foglalkozó blokkja is. Politikatudományi Szemle XXVIII/1. 117-123. pp. © MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
doi:10.30718/poltud.hu.2019.1.117 fatcat:ejvnqxp2vbbe5pj6vyjlhijati