Mining-geological experiences in the Zalahaláp basalt quarry The Zalahaláp basalt quarry is located on the Haláp mount in the northern part of the Tapolca basin. The yield rock of mount Haláp is basalt, the product of the Upper Pliocene basalt volcanism. As a result of quarry operation activities lasting for several decades, the Zalahaláp basalt quarry has explored the volcanic basalt Haláp mount in detail at two exploitation levels (290 and 310 mB.f.). Quarry walls of a total length of 1500 m

more »

... nd height of 20 m offer good possibility for the examination of the basalt rock material and its appearance. Quarry walls -stretching to the edges of the mount -on the northern, western, southern and south-eastern sides reached the bedrock deposits. In the lower section of the northern wall of the lower level a 6 to 8 m thick bedrock layer can be directly examined. The paper deals with the quarry operation consequences originating from the geological structure of the rock as well as with the utilization possibilities of the superior quality Zalahaláp basalt. Based on geological interpretation of the Haláp mount quarry operation explorations one can get an inside view into the varying processes of the Upper Pliocene basalt volcanism that once took place in the Balaton-highland region. A zalahalápi bazaltbányával kapcsolatos bányaföldtani ismereteim a kőbányaiparban végzett több évtizedes gyakorlati, szakmai tevékenységem fo1yamán összegyűlt tapasztalatokon alapulnak. A zalahalápi bazaltbánya a Tapolcai-medence északi szélén levő Haláphegyen található. Az immár jelentős mértékben 1ebányászott csonkakúp formájú bazatvulkáni tanúhegy a pannoniai üledékek alkotta felszínből emelkedik ki, az alsó részén lankásabban, majd a "bazaltsapkánál" meredekebben (1. ábra). A vulkáni tanúhegyek létének az a magyarázata hogy az üledékes felszínre kiömlő kis viszkozitású lávából képződött kemény vulkanit megvédte az eróziótó1 az alatta levő puhább kőzeteket. Ennek eredményeként a környező területet felépítő puhább kőzetek gyorsabb lepusztulása következtében a bazalttal fedett terület, az idő múlásával relatíve fokozatosan kiemelkedett környezetéből. A bányaművelés előtt a 358 m tengerszint feletti magasságú Haláphegy mintegy 150 m-rel emelkedett ki az üledék alkotta, lankásabb domborzatú környezet fölé. A Haláphegy észak-dél irányú horizontális kiterjedése 2,0 nyugat-kelet felé mintegy 1,8 km. A hegy tetejét képező "bazalt sapka" a bányászati feltárások alapján észak-dél irányban 550, kelet-nyugatra mintegy 560 m. Kelet felé még pontosan nem ismerjük a bazaltelterjedés szélét, mert ez irányban a bányafalak még nem érték el a feküképződményeket. A bazalt vertikális kiterjedése a hegy peremén kisebb, a hegy belseje irányába növekvő tendenciát mutat. Az eddigi bányaföldtani kutatások és bányászati feltárások alapján a haláphegyi bazalt maximális vastagsága 99 m. A zalahalápi bazalt bánya ásványi nyersanyagát képező bazalt a felső-pliocén kori vulkánosság terméke (Tapolca Bazalt Formáció) (2. ábra). A bányászati feltárások és bányaföldtani megfi gyelések alapján a lávaömlést törmelékszórás -kezdetben tufa, lapillik, majd kisebb, nagyobb terjedelmű vulkáni bombák -előzte meg. Fig. 1 . View of the Haláp mount from the south (1977) 2. ábra. A bazalt elterjedése a Haláphegyen (Jugovics Lajos nyomán) 1 -felső-pliocén bazalt (Tapolca Bazalt Formáció), 2 -Bazaltomlás, bazalttörmelék, 3 -szintvonal (mB.f.), 4 -település. Fig. 2. Location of basalt on the Haláp mount (according to Lajos Jugovics). 1 -basalt of the Upper Pliocene epoch (Tapolca basalt formation), 2 -basalt downfall, debris of basalt, 3 -level line (mB.f.), 4 -stratifi cation. ábra. A Haláphegy déli irányból (1997)