Normalitás az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésében az 1950-es évek gyógypedagógiai tanterveinek tükrében [chapter]

Anikó Gál, Krisztina Kovács
2017
A kutatás elméleti keretei Kutatásunk keretét azok a témában releváns hazai és nemzetközi neveléstörténeti írások nyújtották, melyek elemzik a norma, normalitás és abnormalitás fogalmát, az iskolarendszer és a normalitás kapcsolatát, főbb kérdésköreit. Egyes meghatározások szerint a normát előírásként szokták értelmezni, ami meghatározza, hogy az egyén hogyan viselkedjen meghatározott helyzetekben. Ennek megfelelően a norma a társadalomban megvalósuló rend biztosításának az eszköze, mivel a
more » ... adalomban való zavartalan együttéléshez normák, szabályok, bizonyos keretek szükségesek. Minden társadalom kijelöli tagjai számára azokat a célokat, alapvető társadalmi értékeket, melyek fontosak az együttéléshez, és amelyekhez eszközök is társulnak (Andorka, Buda & Cseh-Szombathy, 1974; Merton, 2002) . Neveléstörténeti megközelítésből Nóbik (2015) a Normalitás és abnormalitás neveléstörténeti tankönyveinkben című tanulmányából a norma fogalmának két értelmezését ismerhetjük meg. Egyik megközelítés alapján az iskolarendszer kialakuláshoz és fejlődéséhez kapcsolódik, mely szerint a norma az iskolába járás normáját jelenti. Ez az iskola státuszára vonatkozik, vagyis azt a jelenséget magyarázza, hogy a társadalmak életében korábban jelentéktelen szerepet játszó iskola az egyik legfontosabb intézménnyé vált. A másik, ettől elválaszthatatlan értelmezés, a norma fogalmát az iskola funkciójával hozza kapcsolatba. Az elemzett szakirodalmakból kiindulva a norma fogalmát vizsgálati témánknak megfelelően szűkebb értelemben használjuk. Kiindulópontunk, hogy egy társadalomban különböző csoportok más-más normákat fogadnak el, és tartanak be. Tanulmányunkban a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeknépesség csoportjára fókuszáltunk. Így a norma fogalmán azokat a törvényi előírásokat, szabályokat, útmutatásokat értjük, melyek meghatározzák az értelmi fogyatékos gyermekek oktatásának és nevelésének lehetőségeit, intézményes feltételeit és tartalmát. A norma fogalmát tehát a gyógypedagógiai intézetek kialakulásával és funkciójával hoztuk összefüggésbe, melyek biztosítják a művelődéshez való jogot, ismereteket, továbbá értékeket, elvárt viselkedésformát közvetítenek, elősegítik az értelmi fogyatékos gyermekek társadalmi beilleszkedését. Nóbik (2010, 2015) tanulmányában a normalitás és abnormalitás közötti különbség szociális és oktatási, vagy más megközelítésből orvosi jellegű felosztását mutatja be. Jelen tanulmányban az orvosi megközelítést vesszük alapul. Az abnormalitás kategóriájába tehát a vizsgálatunk tárgyát képező középsúlyos értelmi
doi:10.18427/iri-2017-0009 fatcat:2ppxy576jndkpf7dcdp52xq2ru