"A vállalati igények figyelembevétele az egyetem elemi érdeke." Interjú Dr. Nagy Sándor Gyulával, a BCE Beszállító- és Iparfejlesztési Kutatóközpont vezetőjével, a BCE Vállalati és Intézményi Kapcsolatok főtanácsadójával

László Trautmann
2019 Köz-gazdaság  
A Budapesti Corvinus Egyetem megújulásának egyik fontos eleme az egyetem intézményi és vállalati kapcsolatainak megerősítése. ennek érdekében 2019 végén létrejött a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok Igazgatóság nevű szervezeti egység. Hogy látja, mi hívta életre, és mik az idei első lépések, célok? A Corvinus oktatói közül soknak van kiváló vállalati vagy (kormányzati) intézményi kapcsolata, azonban ezeket mindenki saját maga ápolja, építi vagy épp ennek ellenkezője. Sok kolléga hív meg
more » ... lléga hív meg óráira az üzleti életből vagy minisztériumokból, nemzetközi szervezetekből vendégelőadókat, küld ki gyakornoki felhívásokat, állásajánlatokat hallgatóinak. Ez eddig jellemzően szívességi alapon működött, miközben ez a vállalat/intézmény számára megjelenési lehetőség, reklám vagy épp fejvadász szolgáltatás, mely mind értéket jelent. Az új egyetemi vezetés szükségét látta egy olyan csapat felállításának Stukovszky Tamás vezetésével, mely ezen kapcsolatokat számontartja, nyomon követi és rendszerszinten folyamatosan ápolja, mi több, az egyetem szolgáltatásait (pl. megjelenés, oktatás, kutatás) esetleg értékesíteni is tudja. Egyes intézetekben, karokon vannak olyan -az elmúlt években kialakult -jó gyakorlatok, melyeket meg kell őrizni, vagy ki lehet terjeszteni az egész egyetemre akár egy továbbfejlesztett formában. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folyamatosan zajlanak, és 2020 első negyedévének végére a tervek szerint már egy jól működő rendszer és csapat kerülhet kialakításra. Milyen nemzetközi példákat lehet találni a jól működő kapcsolatrendszerre? Mi a követendő példa a Corvinus számára, ha van egyáltalán ilyen? Rengeteg nemzetközi (és hazai (a győri SZIE vagy a BME) jó példa van, azonban ezeket nem lehet csak egyszerűen lemásolni. Az egyes jó gyakorlatokat mérlegelés után adaptálni kell/lehet a Corvinuson, amennyiben az megfelel az egyetem hosszú távú céljainak. Az egyik legérdekesebb példa talán a Tallinni Egyetem, ahol a hallgatók nemcsak műszaki, hanem gazdasági, informatikai, technológiai és szociológiai kérdéskörökben is végeznek közös projekteket KKV-kal és nagyvállalatokkal, valamint állami és egyéb intézményi szervezetekkel egyaránt. Ezek a projektek megfelelnek a jelenkor piaci helyzetének, felismerik az aktuális lokális (pl. Smart City koncepció) valamint világszintű (pl. megújuló energiaforrások) problémákkal és foglalkoznak azokkal. Olyan kérdésköröket boncolgathatnak a hallgatók, amely a jelenkor kihívásait rejtik magukban, és ezáltal mégis a jövőt építik. Mindezt úgy tehetik meg, hogy az egyetemen megszerzett lexikális tudást kiegészíti a legfejlettebb technológia, amely számukra egy erre a célra létrehozott laborkomplexumban a TalTech-ben található. A létesítményt az összes egyetemi
doi:10.14267/retp2019.04.28 fatcat:b2z57wjc6bgojfhgcnh2vi5nhm