Max Nordau és Goldziher Ignác levelezésének kontextualizálása II. * 5. Következő két levelét Nordau öt évvel később, 1920 májusában és júniusában már Londonból írta. Az országváltás a cionista mozgalomban betöltött szerepének tudható be, ugyanis a Balfour-deklarációt követően a szervezet vezetése Londonba tette át székhelyét, ahonnan diplomáciai úton tudtak számára beutazási engedélyt szerezni. A Londonból írt két levélben fontos téma közös barátjuk, a fiatal orientalista, Abraham Shalom Yahuda

more »

... tudományos pályájának alakulása. Yahuda már 1897-ben részt vett az első cionista kongresszuson, Nordaut pedig igen érzékenyen érintette, hogy 1920-ban nem választották be javaslatára a mozgalom egyik fontos szervébe, a Greater Actions Committeebe, noha szakértelmére, főleg az arabkérdésben nagy szükség lett volna. Nordau Londonban -nem túl diplomatikusan -a brit kormánytól félmillió zsidó azonnali betelepítését követelte Palesztinába, amit hamarosan több milliónak kellene követnie. A cionista mozgalom élén álló Chaim Weizmann és Nahum Sokolov kérése ellenére az azonnali kolonializációt és Palesztinában egy szuverén zsidó állam megalapítását sürgette. 1 Az első levél szerint Yahuda közvetítette Nordaunak Goldziher üdvözletét, és egyben beszámolhatott neki a madridi egyetemen őt ért sérelmekről, illetve ezzel kapcsolatosan Goldziher rosszallásáról. Nordau úgy ítéli meg, hogy pesti barátja nem ismer minden részletet, különben máshogy értékelné a történteket. Yahuda az első világháború alatt Jeruzsálemből ment Madridba, de most odébbállt, amit Nordau érthetőnek nevez, mivel "Yahuda nagy szolgálatot tett, de hálátlanság lett a fizetsége. Spanyolországban sem tudományos, sem személyes jövő nem állt előtte", és életkoránál fogva megteheti, hogy más vizekre evezzen. Nordau ezt követően a magyarországi fejleményeket érinti, amelyeket aggodalommal és gondterhelten követ néhány még ott élő barátja miatt. A háborús cenzúra miatt részletekbe nem akar bocsátkozni, de Goldzihert a Palesztinába való költözésre kapacitálja: "Teljes szívemből kívánom, hogy jusson arra az https://doi.org/10.24391/KELETKUT.2020.2.55 * A tanulmány első részét ld. a Keletkutatás 2020. tavaszi számában. 1 Schulte, i. m.,[353][354]