The study presents details about the activities of the, so far quite unknown, University Circle of Budapest in the last decade of the 19 th century. Its source is the Egyetemi Lapok university periodical, voicing the political views of the youth. In the writings thereof, the author tries to find sings of how the university students became divided, which manifested itself in the anti-Semitic cross movement in the first year of the new century, in 1901. What led to the principally liberal

more »

... n bourgeoisie and gentry youth interested in politics separating itself, or even turning against, their Jewish counterparts, formulating their own interests against them? The Budapest University was one of the prominent locations of the assimilation process of the Jews concentrated in the capital, and the roots of the dividedness of the Hungarian intellectuals may be found in the events, and intellectual reactions, that took place at that time. Tanulmányom célja a budapesti Egyetemi Kör, az egyetemi ifjúság politikai megnyilvánulásai színhelyének bemutatása a 19. század utolsó évtizedében. Forrásomat az egyesület lapja, az Egyetemi Lapok -a hallgatóság politikai véleményének hordozója -képezte. Annak keresem okát az írásokban, hogy hogyan alakult ki az a megosztottság, amely a századforduló első évében, 1901-ben a keresztmozgalom antiszemita megnyilvánulásaiban öltött testet. Mi vezetett oda, hogy az alapvetően liberális magyar polgári-dzsentri politizáló ifjúság elkülönült, sőt szembefordult zsidó társaival, saját érdekeket fogalmazott meg azokkal szemben? Mi a magyarázata annak, hogy az ország másik egyetemén, a kolozsvári egyetemen, valamint több vidéki akadémián antiszemita mozgalomként ítélték meg a budapesti egyetemi ifjúság századfordulós tevékenységét? A budapesti egyetem az egyik kiemelt helyszíne a fővárosban koncentrálódott zsidóság asszimilációs folyamatának, és az ekkor történt eseményekben, szellemi reagálásokban is kereshetjük a magyar értelmiség megosztottságának gyökereit. Az egyetemi hallgatóság fogékony korosztály, amelyre hatással volt a korszellem és az új eszmék. Ebben az évtizedben a század uralkodó ideológiája, a liberalizmus már túl van a csúcsponton, a magyar szellemi életben is megjelennek a liberalizmus kritikájaként fellépő eszmeáramlatok, az újkonzervativizmus és a szocializmus. A kor másik nagy eszméje, a nacionalizmus viszont a század végére teljesen meghatározta a magyar politikai és közgondolkodást: célja az egységes magyar nemzetállam megteremtése, a