(egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat mint az adott egyén (vagy csoport) társadalmi erőfölényét ha-tározza. Ehhez kapcsolódva foglalkozik azzal, hogy következményként milyen jelenséget vagy milyen jelenségeket tulajdonít a hatalomnak. A tanulmány második részében az ural-mat mint intézményes testiségi erőfölényt határozza meg, és rámutat az uralom

more »

... övetkez-ményére, valamint az uralom jelentőségére a társadalmi erő és a hatalom létrehozásában. Kulcsszavak: társadalmi erő hatalom uralom A társadalmi erő (social power) fogalmával, létrehozásával és következményei-vel egy korábban megjelent tanulmányban foglalkoztunk, támaszkodva a tár-sadalmi képesség fogalmára és a társadalmi képességek típusaira vonatkozó felfogásunkra (Farkas, 2010a). Ebben a tanulmányban ehhez kapcsolódva ve-zetjük be a hatalom (authority) és az uralom (domination) fogalmát. A szóban forgó fogalmak a társadalomtudományi irodalomban meglehetősen sokértel-műek, és e fogalmak különböző értelmezései közötti eligazodást a különböző értelemben használatos kifejezések is nehezítik. 1 Tanulmányunk megfelelő értelmezése az olvasótól a szóban forgó kifejezések megszokott jelentéseinek a felfüggesztését igényli, és az általunk meghatározandó fogalmak, illetve e fogalmakat jelölő kifejezések legalább ideiglenes elfogadását. Felfogásunk szerint a társadalmi erő az adott egyén (vagy csoport) társadal-mi képességeinek az a mértéke, amelyben ezek a képességek egy másik egyén (vagy csoport) mint objektum számára a szükségletkielégítés eszközeit vagy feltételeit képezik. Az említett tanulmányban az emberközi erő fogalmához képest jóval szűkebb értelemben határoztuk meg a társadalmi erő fogalmát. A következőkben azonban-amikor az általunk meghatározott fogalomról van szó-a társadalmi erő kifejezés helyett gyakran csak röviden az erő kifejezést használjuk a társadalmi erő fogalmának jelölésére. Ha erőn esetleg mégsem társadalmi erőt értünk, akkor az adott (nem intézményes, intézményes testi-ségi vagy közösségi) erőt kifejező, pontosabb kifejezést használjuk. E tanulmány megfelelő értelmezése tehát igényli a társadalmi erő általunk meghatározott fogalmának az ismeretét. Emellett e tanulmányban tárgyalt Politikatudományi Szemle XX/2. 31-49. pp. © MTA Politikai Tudományok Intézete