A nemzeti újjászületés és a politikai demokrácia kialakulásakor, 1945-ben a pártoknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy olyan értelmiséget örököltek, amelynek nemcsak a hatalmi apparátushoz tartozó része, hanem egyes szakmai csoportjai is -eltérő módon ugyan, dekötődtek az előző rendszerhez. E bonyolult helyzet nagyon átgondolt értelmiségpolitikát kívánt meg a politikai elittől. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus erők a nemzeti újjáépítés 1944. decemberi

more »

... ekor az értelmiség -benne az orvosokrészvételére is számítottak. A cselekvő magatartás azonban az értelmiségnek csak kisebb hányadát jellemezte, nagy része passzív maradt. Ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy az értelmiségnek perspektívát ígérő demokratikus hatalom és a réteg között az 1945 tavaszán bevezetett igazolási rendelet miatt feszültség keletkezett. A demokráciának az értelmiség megnyerése mellett ugyanakkor fontos politikai érdeke volt a fasiszta érzületűek felelősségre vonása. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a korabeli nemzetközi antifasiszta intézkedésekhez hasonlóan több rendeletet hozott, ezek közé tartozott a közalkalmazottak, majd a magánalkalmazottak igazolásáról szóló, 1945 tavaszán megjelent rendelet. A rendelet alapvető célkitűzéseinek megvalósítását azonban gyengítette, sőt a végrehajtás során igen sok félreértésre adott lehetőséget, hogy a törvény nem tisztázta pontosan a népellenség fogalmát. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy például az orvosok 10%-át feddésre vagy még súlyosabb büntetésre ítélték. Az eljárás során elkövetett visszaélések miatt az értelmiség nagy része -köztük az orvosok is -ellenségesen fogadta az igazolásokat. 1 A po-* Balázs Péter: Orvostársadalom-történelem amnéziával című (Valóság, 1991. 9. sz.) kitűnő tanulmánya szélesebb történelmi kitekintésben járult hozzá az általam tárgyalt korszak differenciált megértéséhez. A kérdést részletesen tárgyalom N. Szabó József: Az orvosok és a rendszerváltás 1945 -1946 (Egészség, 1996.) című dolgozatomban, ezért a tanulmányban bizonyos kérdések bemutatásától eltekintettem. 1 Magyar Közlöny, 1945. 1. sz.; Jakab Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség 1944-1948. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979. 124. o. litikai bizonytalanság mellett a rossz körülmények és az alacsony életszínvonal is negatív hatást gyakorolt, ugyanis a háború utáni infláció a társadalom összes rétege közül az értelmiséget érintette a legsúlyosabban. Az értelmiség nagy részére ezért a közöny, valamint a Horthyrendszerben élvezett megbecsülés iránti nosztalgia volt jellemző. Az intelligenciát a két háború között a hatalmi elit egzisztenciálisan is magához kötötte, erkölcsi és szakmai elismerésben részesítette. Az orvosok helyzete az értelmiségiek közti összehasonlításban az egyik legjobb volt, többsége számára a rendszer polgári létet biztosított. Az orvosok egy részének hozzáállása az előző rendszerhez azonban bonyolultabb volt, mint a többi szakmai csoport reagálása. A holokauszt, valamint a két világháború közötti különböző negatív intézkedések hatásai nem múltak el nyomtalanul a zsidó származású orvosoknál, aminek következményeként a politikai attitűd is másként jelentkezett körükben, mint keresztény társaiknál és más értelmiségi csoportoknál. A háború befejezése utáni újjászületésben azonban nagy szükség lett volna az értelmiségi aktivitásra. A pártok között a politikailag legaktívabb Magyar Kommunista Párt (MKP) a szakmai csoportok közül kiemelt szerepet szánt a műszakiaknak. 2 Kezdettől megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a tudományos és művészeti kiválóságokkal. Az oktatási reform, valamint a nyolcosztályos általános iskola létrehozása előtérbe állította a pedagógusokat. A magyar értelmiség szakmai csoportjai közül 1945ben az orvosok iránt nyilvánult meg a legkisebb érdeklődés. Annak ellenére, hogy az orvosoknak nem volt centrális politikai jelentőségük, a szociáldemokraták már 1945 elején hangsúlyozták a csoport társadalmi-politikai fontosságát. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) Ideiglenes Intézőbizottsága nagy gondot fordított az orvosok széles körű szervezésére. Bán Antal vezető szociáldemokrata politikus szerint az orvosoknak a néptömegekre gyakorolt befolyása miatt számarányukat meghala-2 Jakab Miklós: id. mű, 94. o.