Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről)

Földrajzi Értesítő, Xlviii
unpublished
A magyar földrajzi és utazási irodalom kevéssé ismert részét jelentik azok a katonai útleírás-ok, amelyek egyik sajátos darabját-ALMÁSY László: Rommel seregénél Líbiában c. művét-új kiadásban nem rég a Dénes Natur Műhely Kiadó jelentette meg. E kötet, amely az ALMÁSY életmű-nek kevéssé ismert, nyilván nem a legjelentősebb alkotása, eredetileg elsősorban háborús propaganda célokkal született, 1943-ban, címét tekintve pedig a Rommel seregénél Libyában írásváltozatban, a Stádium Sajtóvállalat
more » ... zásában. Megjelenésekor nyilván nem keltett különösebb visszhangot, hiszen e sorok írásakor a korabeli sajtóban-úgy a hadtudományiban, mint a geográfiaiban-hiába kerestünk róla recenziót, tartalmi összefoglalót. A szakmai közvélemény hallgatásának feltehetően megvoltak a sajátos okai, és talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a háború kellős közepén a propaganda kiadványok-vagy az olvasó számára annak tűnő kötetek-kívül estek a szakma látókörén. ALMÁSY László most újból megjelent emlékirata ma sem elsősorban geográfiai leírásaiért, az úti élményeiért érdemli meg a magyar földrajzi társadalom figyelmét, hanem azért, mert végre ke-zünkbe kaphattuk azt a művet, amely miatt ALMÁSYt a második világháború után népbíróság elé lehetett állítani, és azért, mert e kötet-bármennyire propagandaszerűnek tűnik is számunkra-mégis az ALMÁSY életmű egyik darabja. Ám katonaföldrajzi szempontból van még egy jelentősége: önmaga létével, a benne leírtakkal igazolja a modern geográfia, a tudományos célú földrajzi utazások és a had-ügy szoros összefonódását, azt a tudománytörténeti jelenséget, amelyet bátran nevezhetünk a földrajz és a hadtudomány kölcsönösségének. Ugyanakkor a Rommel seregénél Líbiában c. memoár sajátos helyet foglal el a magyar katonaföldrajz-ezen belül pedig, a magyar katonai utazástörténet és utazási iroda-lom-területén is. Hiszen e mű az, amely lezárja a magyar katonai utazástörténet 1848. katonai emig-ránsaival kezdődő nagy korszakát, amely geográfiai szemléletével, a leírt háborús eseményeknek egy tudós kutató emberéletnyi munkásságával történt megalapozásával-jóval túlmutatva a propaganda és röpiratok szintjén-felhívja a figyelmet a modern geográfia tudományos eredményeinek behatolására a hadügybe és a hadügynek a földrajztudomány irányába gyakorolt fejlesztő hatására. ALMÁSY emlékiratát olvasva először arra a sajátos, a magyar geográfiai szakirodalomban kevéssé ismert kérdésre kell felhívnunk a figyelmet, hogy egy emlékiratnak van-e, lehet-e geográfiai értéke. Másként fogalmazva: mennyiben lehet szerepe az emlékiratnak, mint sajátos-elsősorban iro-dalmi műfajnak-a földrajzi szakirodalomban. A kérdésre a válasz egyszerű, hiszen Alfred HETTNER, évszázadunk egyik nagy elméleti geográfusa a Die Geographie, ihre Geschichte, ihr Wesen und ihre Methoden c. művének a földrajzi szakirodalommal foglalkozó fejezetében már 1927-ben azt mondta a turisták és világutazók útleírásairól, hogy bár ezektől komoly tudományos értéket nem lehet elvárni, de utazásai, nagyobb művei megírása előtt maga is szívesen forgatta ezeket, mert jól közvetítik a táj, az 1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 1581 Budapest, Pf. 15. 363
fatcat:szgogkyvr5gfvakahjsqc4kqpu