Reyvel, aki jelenleg a híres lyoni École Normale Supérieure emeritus professzora, közel egyidős vagyok, életpályánk már az 1970-es évek elejétől kezdve össze-összetalálkozott, mindketten gazdaságföldrajzzal és Kelet-Európával foglalkoztunk. Az 1970-es, 80-as években -az MTA nyitottságának, valamint Enyedi György akadémikus nemzetközi elismertségének és kiváló szervezőkészségének köszönhetően -többször is találkoztunk a kétévente megrendezett francia-magyar földrajzi szemináriumon (amelynek

more »

... tőségéről V. Rey is említést tesz az interjúban). Majd Rey meghívására francia ösztöndíjjal fél éven át együtt dolgozhattam vele a Sorbonne és a CNRS által létrehozott, Kelet-Európával foglalkozó munkacsoportjában, Párizsban. 2004-ben vendégprofesszorként meghívást kaptam a lyoni École Normale Supérieure Géophile csoportjától. Több közös munkánk is született, adat-és információgyűjtéssel, tanácsadással én is bedolgoztam a Géographie Universelle magyar vonatkozású részébe. Rey professzor több tanulmánya az én fordításomban jelent meg, szerveztünk együtt konferenciákat, kerekasztalbeszélgetéseket, hivatalos és nem hivatalos témavezetője, szakmai segítője voltam néhány tanítványának. Ennek köszönhetően később tanítványainak kutatásaiban is részt vehettem az elmúlt években. Több évtizedes pályafutásomnak meghatározó személyisége volt V. Rey, nemcsak munkatársként, de megbízható, jó barátként is. Az interjút 2011-ben kezdtük el V. Rey Grenoble közeli házában. Mi keltette fel tudományos érdeklődésedet Kelet-Európa iránt? Kezdetben az élet véletlen fordulatáról volt szó. A posztgraduális tanulmányaim végén elkísértem Brassóba mérnök férjemet, akinek az volt a feladata, hogy bevezessen egy francia ipari licencet itt és később máshol is Romániában. Ez különleges alkalom volt számunkra annak kipróbálására, hogy hogyan lehet élni a