Budapest-a piacgazdaság kiépülésének innovációs központja Az elmúlt évtized nagy társadalmi-gazdasági átalakulása nyomán a korábbiaktól gyökeresen különböző, innováció-orientált térbeli folyamatok határozták meg hazánk regionális szerkezetének új vonásait. A piacgazdaság elemeinek megjelenését szimboli-záló kisvállalkozások elterjedése és diffúziójának jellegzetességei korán felkeltették a geográfusok figyelmét. POMÁZI 1.(1987) a 80-as évek közepéről származó adatok alapján vizsgálta az

more »

... n domináns két magánvállalkozási forma-a GMK-k és a PJT-k-területi eloszlását, továbbá a települések nagyságával és a lakosság képzettségi szintjével való kapcsolatát. Az 1984-ig létrejött gazdasági munkaközösségek fele, a korszerű, magasan kvalifikált (pl. számítástechnikai) szolgáltatásokkal foglalkozó polgári jogi társaságok több mint 80%-a Budapesten, főleg a belvárosi és a budai kerületekben működött. NEMES NAGY J. és RUTTKAY É. (1989) 1987-ig követték nyomon az új típusú kisszervezetek elterjedésének folyamatát. Addigra a GMK-k száma 15 000-re emelkedett, ám e vállalkozások közel fele még mindig a fővárosban tömörült. A településhierarchia hatásán kívül mind Budapesten belül, mind országosan markáns nyugat-keleti regionális differenciálódás jelei mutatkoztak. A szerzőpáros újabb kutatásai (1992) a Cégközlönyben kpzzétett információk alapján az 1991 végéig megalakult 63 000 gazdasági társaság eloszlási sűrűségének, strukturális jegyeinek és regionális dinamikájának feltárására irányultak. A tanulmányukban közelebbről nem dokumentált korrelációs elemzésből azt a követ-keztetést szűrték le, hogy a társas magánvállalkozások sűrűsége szoros kapcsolatban van a települések nagyságával és gazdasági erejével, a lakossági jövedelemszinttel, az infrastrukturális ellátottsággal, valamint a városok népességvonzásával, s az így kialakult térszerkezet továbbra is magán viseli a 80-as években megindult folyamatok hatását. Vizsgálódásuk-melynek középpontjában az alföldi térség állt-a jogi személyiségű társaságok alapítási tőkeérték-adatainak feldolgozására nem terjedt ki. Az innovációs potenciálnak számos egymással többé-kevésbé szorosan összefüg-gő komponense van, amelyek eltérő szempontok alapján, különböző megközelítési módok alkalmazásával tanulmányozhatók (RECHNITZER J. 1990); a hazai viszonyok között azonban egyértelműen kidomborodik Budapest vezető szerepe. Az eddigi kutatá-sok már jelezték: a magánvállalkozások kialakulása és terjedése-ami a piacgazdaság kiépüléséhez fűződő kardinális jelentőségű szervezeti innováció-a főváros területén belül is jelentékeny különbségeket mutat. E különbségek nyilván még nagyobbak, ha az agglomerációs gyűrűre-pontosabban a belső gyűrűt képező, Budapesttel funkcionálisan erősen összeforrt 43 településre-is kiterjesztjük vizsgálódásunkat. Jelen munkánk célja egyrészt az, hogy a gazdasági társaságok elterjedésének, telephelyválasztásának tükrében új oldalról világítsuk meg a budapesti agglomeráció 281