A zsámbéki Strázsa-hegy és környékének kainozoos képződményei

Zsolt Kercsmár, Tamás Budai, Andrea Szurominé Korecz, Ildikó Selmeczi, Balázs Musitz, Zoltán Lantos
2020 Foldtani Kozlony  
A Zsámbéki-medence földtani térképezése során részletesen felvettük a Strázsa-hegy kőfejtője által feltárt kainozoos rétegsort, valamint elvégeztük az őslénytani, rétegtani és tektonikai adatok elemzését. A középső-triász dolomitra viszonylag vékony és hézagos középső–felső-miocén rétegsor települ, amelynek alsó szakaszát felső-badeni, középső szakaszát szarmata finomszemcsés sziliciklasztitok (kőzetliszt–középszemcsés homok) és karbonátok alkotják. Az e fölött üledékhézaggal települő édesvízi
more » ... észkő a Zsámbéki-medence felső-miocén (pannóniai) rétegsorának bázisképződménye. A Zsámbéki-medencében általános elterjedésű pannóniai üldékek a Strázsa-hegyen lepusztultak, az algás édesvízi mészkőre közvetlenül pleisztocén alluviális-proluviális rétegsor települ. A szedimentológiai jellegek és az ősmaradványok elemzése alapján rekonstruált neogén üledékképződési környezet több vonatkozásban is egyéni jellegeket mutat. A késő-badeni során kezdetben csökkent sótartalmú, partmenti védett lagúnában zajlott az üledékképződés a Vértessomló–Nagykovácsi-zóna mentén kiemelkedő paleomorfológiai hát (sziget vagy félsziget) mögött, amelybe jelentős mennyiségű finomszemcsés törmelék áramlott. Ezzel egy időben a sziget déli oldalán sziklás abráziós part rekonstruálható. A lagúnába a késő-badeni során édesvízi hozzáfolyás zajlott, ami a szarmata során elzáródott, végül a késő-miocén elejére tavi környezet jött létre. A Strázsa-hegyen keresztülhaladó Ny–K-i csapású Vértessomló–Nagykovácsi-zóna neogén–kvarter szerkezetfejlődésén belül több szerkezeti fázist sikerült azonosítani. Ezek közül a legidősebb a triász dolomit kismértékű rátolódása a középső-miocén rétegsorra, amely a késő-badeni sziliciklasztos rétegsor leülepedésével egyidős lehet. A tektonikai zóna szarmata aktivitására utal a rétegsor szélsőségesen vékony kifejlődése és diszkordáns települése. A következő szerkezeti fázist a pannóniai édesvízi mészkövön észlelt oldalirányú vetőkarcok jelzik, ez a fázis megfeleltethető a Gerecse D11-es transzpressziós szerkezeti fázisának. A szerkezeti zóna legfiatalabb deformációja során zajlott kiemelkedés a pannon rétegsor lepusztulását eredményezte, amely a pliocén–kora-pleisztocénre tehető.
doi:10.23928/foldt.kozl.2020.150.1.129 fatcat:x2ukrscvazddxgvvgqorqknime