Iskolakultúra 2009/10 24 Fényes Hajnalka

Debreceni Egyetem, Szociológia És, Szociálpolitika Tanszék
unpublished
Horizontális és vertikális szegregáció az oktatásban nemek szerint Bár a nők sok tekintetben elérték az egyenlőséget az oktatásban, a horizontális és vertikális szegregáció még mindig hátrányos helyzetbe hozza őket. A horizontális szegregáció szerint a nők eltérő képzési területeken tanulnak, amit a munkaerőpiac kevésbé értékel, a vertikális szegregáció szerint pedig arányuk kisebb az oktatás legfelsőbb szintjein (PhD képzés, egyetemi oktatók), ami szintén az alacsonyabb keresetek egyik
more » ... setek egyik forrása. A tanulmány a "Regionális egyetem" kutatás adatai segítségével vizsgálja a felsőoktatásban nemek szerint jelen lévő horizontális és vertikális szegregáció egy-egy szeletét, emellett megnézzük azt is, hogy a "nőies" és "férfias", illetve az egyetemi és főiskolai karokon milyen a fiúk és lányok társadalmi háttere. A horizontális és vertikális szegregáció jelensége megfigyelhető a munkaerőpiacon is (a horizontális szegregáció szerint a foglalkozások egyre inkább az "elnőiese-dés" és "elférfiasodás" felé haladnak, a vertikális szegregáció szerint pedig a nők kevésbé töltenek be vezető pozíciókat), de ennek hátterében állhat az, hogy már a kép-zésben megjelenik a szegregáció. Az oktatási utak eltérnek a nők és férfiak esetén, az oktatásban is vannak tipikus női (például pedagógusképzés) és férfi (mérnöki, informa-tikai, fizikusi képzés) területek. A horizontális és vertikális szegregáció okainál az eltérő szocializációra gyanakodha-tunk. Mind a szülőknek, mind a tanároknak más elvárásaik vannak a lányokkal, mint a fiúkkal, és ez önbeteljesítő jóslattá válik. Lányoktól jobb olvasási, a fiúktól jobb mate-matikai készségeket várnak el. A tanárok, ha egy lány jó matematikában, ezt a szorga-lommal magyarázzák, míg ha egy fiú jó, ott a jó képességeket hangsúlyozzák. Ez okoz-hatja később egyes pályák feminizálódását. A fiúk a sikert saját képességeiknek, a kudarcot külső okoknak, a lányok viszont a sikert váratlan eredménynek, a kudarcot saját belső okoknak tulajdonítják. A lányok kisebb önbizalmuk miatt is kevésbé mennek magas presztízsű állásokba (Kovács, 2007). Nemcsak az eltérő szocializáció okozza az eltérő tanulási utakat. A lányokra jellemző az erősebb verbalizáltság, logikai memória és a kreativitás bizonyos fajtái, a fiúkra pedig a jobb analitikus, aritmetikai, matematikai kézség, és a kreativitás analitikus gondolko-dást követő ágaiban jobb teljesítmény. Mindezek a kézségek másra használhatóak, de egyik nem sem jobb az intellektuális teljesítményekben, mint a másik, csak az intellek-tuális teljesítmény iránya más (H. Sas, 1984). Összességében a nők a tudományos életben a szegregáció három formájával találják szemben magukat: a nők csak néhány területen vannak jelentős arányban, a nők kevésbé jutnak el magasabb pozícióig, és végül kedvezőtlenebb foglalkoztatási formákban dol-goznak (szerződéses állás, rövid időtartamú munkaszerződés, félállású foglalkoztatás). Emiatt a kereseteik is alacsonyabbak (Haraszthy és Hrubos, 2002).
fatcat:kesgr2maw5bipd3qazbl55mivm