A formatervezési minták párhuzamos oltalma

Mihály Petkó
2010 Debreceni Jogi Műhely  
A formatervezés a gazdaság szinte valamennyi területén fontos versenyképességi kérdés, egyes ágazatokban (pl. gép-, jármő-, textil-és ruházati ipar, bútorgyártás, lakberendezés, háztartási gépek és áruk, szórakoztató elektronika) az átlagnál is nagyobb jelentıséghez jut. A legutóbbi idık fejleménye, hogy a formatervezés a számítástechnikában és az informatikában is tért hódított. A kis-és középvállalkozások számára a formatervezés különösen nagy esélyt kínál, a termék szellemesen, célszerően,
more » ... gnyerıen kialakított formája számukra is megnyithatja az utat a piaci sikerhez. A formatervezés nemcsak a piaci siker elıfeltétele, hanem mindennapjaink -otthonunk, munkahelyünk, köztereink -tárgyi kultúrájának alakítója, jó esetben gazdagítója. Kellemes, emberhez méltó, kényelmes és esztétikus környezetünknek is fontos részei a formatervezett, tetszetıs tárgyak. Napjainkban Magyarországon mintegy két és fél ezer szakképzett formatervezırıl tudunk. Egyharmaduk a vizuális kommunikáció területén talált munkát -azaz például reklámgrafikákat készít, cégek arculatkialakításában vesz részt -, közel ugyanennyien lakberendezıként, belsıépítészként keresik a kenyerüket, és csupán a fennmaradó kisebbség dolgozik a formatervezés hagyományosnak mondható területein. Az Európai Unió jogharmonizációs folyamata minden területen érezteti hatását, így nem kerülte el a szellemi alkotások, azon belül pedig az iparjogvédelem területét sem a jogegységesítési tendencia melynek köszönhetıen megújult keretek között, egyszerőbb, olcsóbb eljárás keretén belül szerezhetnek oltalmat az igénylık. A jogegységesítés a szellemi alkotások hagyományosan multinacionális területén más területekhez képest hamarabb megtörténhetett, hiszen a kedvezı alapokról, szerzıdésekrıl, egyezményekrıl már csak egy lépés volt az egységes szabályozás megalkotása. A formatervezési minták szabályozása során az irányelvi szabályozást a közelmúltban rendeleti szintő szabályozás váltotta fel, ílymódon a megalkotott szabályozásnak közvetlen hatása van hazánkban is. Az uniós szintő szabályozás mellett ugyanakkor továbbra is hatályban van a nemzeti szabályozás, így az oltalmat igénylık döntésére van bízva, hogy milyen szintő és terjedelmő oltalmi forma által kívánják védeni formatervezési alkotásaikat. Napjainkban tehát egy formatervezéssel foglalkozó alkotó több kézenfekvı megoldás közül választhat, elsıdlegesen vagy a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényben foglalt rendelkezések alapján kéri az oltalom megadását, vagy a 2/2006/EK rendelet alapján. A rendeletet 2001. december 12-én fogadták el, és 2002. március 6-án lépett hatályba. Az alábbiakban ezen két jogforrás szabályozását kívánom összevetni, hogy az összehasonlítás eredményeként néhány következtetést levonjak. A hazai szabályozás alapján mintának minısül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külsı jellegzetességeikülönösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei -eredményeznek. A 2/2006/EK rendelet szerint formatervezési minta a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külsı jellegzetességei -különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület illetve az anyagok jellegzetességei -eredményeznek. Az uniós szabályozás a mintát a
doi:10.24169/djm/2010/1/2 fatcat:5dk4ymjmqncmtn6swhocl6rh2y